Meditáció tanfolyam 4. hét (december 2. )
A félelmek gyökerei
A félelmek, ha nem vizsgáljuk meg őket, erős gyökereket eresztenek, pedig valójában gyakran gyökértelenek. A félelem megidézi a veszélyt.
Az önfenntartás az az ösztön, mely folyton ügyel arra, hogy megvédje a testet. Ez az ösztön bizonyos fokig hasznunkra van, de nem szabad, hogy rögeszménkké váljon. Amikor a félelem eluralkodik az elmén, minden spirituális képességünk kialszik. Sosem vizsgáljuk meg a félelmeinket - ezért lesznek képesek irányítani az életünket. Bátran szembe kellene néznünk velük.
A félelmek kétarcúak: elveszíthetem, amivel rendelkezem, és nem érem el, amit szeretnék. Ezt a két gondolatot nem szabad beengedni az elmédbe, és nem is tudnak bejutni, amikor a mantrádra emlékezel vagy isten jelenlétét érzed magadban.
A félelemnélküliség nagyon fontos. Ha valaki folyamatosan a szellemi boldogság állapotában időzik, a félelem nem tud közel férkőzni hozzá. A félelemnélküliség annak a tudásából fakad, hogy Isten velünk van, és mi Istennel vagyunk.
Meditáció tanfolyam 3. hét (november 25.)
Meditáció tanfolyam 2. hét (november 18. kedd)
"A végső célod ismerete azt jelenti, hogy a szenvedés világát végül magad mögött hagyod."
"Képes vagy arra, hogy mindent, amid van, minden eszközt, amivel rendelkezel, minden helyzetet, az életed minden körülményét a célod elérésének eszközéül használd. Ez az egyik ösvény. A másik ösvényen pedig elfogadod a dolgokat olyannak, amilyenek és megtanulod használni a világ dolgait, mégis független maradsz tőlük. Függetlennek lenni nem azt jelenti, hogy közömbös vagy. Függetlennek, pártatlannak lenni azt jelenti, hogy szeretni. A nem ragaszkodás definíciója a szeretet. ... Mindkét ösvényen, a lemondás ösvényén és a cselekvés ösvényén is szükség van a nem ragaszkodásra, azaz arra, hogy megtanuljuk, hogyan éljünk a világban úgy, hogy az nem befolyásol bennünket, úgy hogy megtartjuk közben a felülemelkedettségünket."
"A lótusz virág pontosan ezt teszi: a mocsárban nő, de nem hat rá a mocsár. Ez az egész világ egy sáros mocsár, és ha te a mocsárban születtél, akkor meg kell tanulnod élni benne. Ezt úgy tudod megtenni, hogy a szirmaidat kiemelten, érintetlenül tartod. Ezért a lótusz a jóga és a meditáció szimbóluma. Bármelyik ösvényt is válaszd, meg kell tanulnod a nem ragaszkodást miközben a vágyaiddal dolgozol, máskülönben soha sem leszel igazán elégedett. Amikor megérted az elme szerepét, és azt hogy hogyan használd megfelelően a világ tárgyait, akárcsak a lótusz, akkor a világ többé már nem érint meg téged, s megtanultad átalakítani az elmédet és a személyiségedet."
(Swámi Ráma: The Path of Fire and Light)
Meditáció tanfolyam 1. hét (november 11. kedd 19.00-20.50)
Szakralitás
A félelmek gyökerei
Swámi Ráma: Félelemnélküliség
A félelmek, ha nem vizsgáljuk meg őket, erős gyökereket eresztenek, pedig valójában gyakran gyökértelenek. A félelem megidézi a veszélyt.
.jpg)
A félelmek kétarcúak: elveszíthetem, amivel rendelkezem, és nem érem el, amit szeretnék. Ezt a két gondolatot nem szabad beengedni az elmédbe, és nem is tudnak bejutni, amikor a mantrádra emlékezel vagy isten jelenlétét érzed magadban.
A félelemnélküliség nagyon fontos. Ha valaki folyamatosan a szellemi boldogság állapotában időzik, a félelem nem tud közel férkőzni hozzá. A félelemnélküliség annak a tudásából fakad, hogy Isten velünk van, és mi Istennel vagyunk.
Meditáció tanfolyam 3. hét (november 25.)
Az élet
filozófiája
Önátadás
(Swámi Ráma: The Path of Fire and Light alapján)
“Az első
dolog, amit tudnod kell, hogy emberi lényként jöttél erre a földre és emberi
lényként megvan az erőd ahhoz, hogy cselekedj. Éppen ezért értsd meg hát az
emberi cselekvés célját – azaz az önzetlen cselekvés filozófiáját. Ez az
önátadásnak a filozófiája.
Mit jelent az
hogy önátadás? Az emberek nem kerülhetik el, hogy cselekedjenek a világban, és
bármikor, amikor cselekszenek, learatják azon cselekedetek gyümölcsét. Amikor
learatod ezeket a gyümölcsöket, akkor azok további cselekedet elvégzésére
motiválnak, és ezáltal belekerülsz egy örvénybe.
A legjobb célod
tehát az lehet, hogy megtanulod megosztani a cselekedeteidnek a gyümölcsét. A megosztás
gyakorlásának a közvetlen terepe a családod kell, hogy legyen. Ez teljesen
természetes módon megtörténik anya és gyermeke között. Az anya ad és megoszt,
de a gyermek még nem oszt meg. Az anya életet ad a gyermeknek, gondoskodik
róla, nagyon sokat tesz érte, de ha csak egy olyan piciny dolgot is akar, mint
például egy cukorka a gyerek kezében, akkor a gyermek nem fogja vele azt
megosztani.
Miért építesz
falakat és akadályokat közéd és a barátaid, házastársad és szüleid közé? Azért
mert önző vagy és nem akarsz megosztani. Meg kell tanulnod a megosztást, mert
egyedül a megosztás tud felszabadítani téged. Meg kell tanulnod segíteni
önmagadon, hogy el tudd távolítani ezeket a falakat. Ezt önterápiának hívják.
Akkor tudni fogod, hogy meddig jutottál, meddig kell még menned.
Amikor az
ember a spirituális ösvényről beszél, a tűz elem gyakran említésre kerül. Had
magyarázzam el, hogy mi is a tűz. A tűz segít neked, hogy élni tudj. A tűz
meleget ad, ez az élet melege. Ha elveszíted a tested melegét, akkor nincs már
öröm az életben, s meg fogsz halni. De hol lakozik a tűz a testben? Hogyan
kapod az életnek ezt a tüzét? Honnan származik, s hogyan tudod irányítani? Mi
történik akkor, amikor elkezdesz ezzel dolgozni? Ez a tűz önfenntartó, vagy függ
bármi mástól is?
A benned
lakozó tűz felszálló ereje a szeretet tüze, a szeretet megosztása a
kapcsolatokban, a szeretet és gondoskodás a családod és barátaid felé, és a
kötelességeid szeretete, ami nélkül nem maradhatsz életben. Ennek szüksége van
a leszálló erő segítségére. A leszálló erő az, amit kegyelemnek hívunk.
A te emberi
igyekezeted által megtanulod hogyan dolgozz a felfelé szálló erővel, de az
emberi igyekezet önmagában nem tudja előidézni a bölcsesség születését. Létezik
egy ősi mondás: „Amikor a tanítvány készen áll, a guru megjelenik.” A Guru azt
jelenti bölcsesség. Ahogy csak egy életerő létezik, csak egyetlen bölcsesség
van, a fénynek, az életnek és a tudásnak csak egyetlen forrása van. Hogyan
száll alá a bölcsesség ereje és honnan származik?
Ahhoz, hogy
ezt megtudd, meg kell értened a folyamat mindkét részét: a tűzet, ami felfelé
száll és a fényt, ami feldereng. A kegyelem akkor jön el az emberhez, amikor ő
a saját munkáját befejezte. Senki sem részesül kegyelemben anélkül, hogy előbb
cselekedett volna, máskülönben az ok-okozat törvénye összezavarodna.
Négy
aspektusa van a kegyelemnek: Isten kegyelme, a Biblia és a szent iratok
kegyelme, a guru kegyelme és – ami a legfontosabb, az én kegyelme.
Ha nincs meg
az énnek a kegyelme, akkor semmi nem fog történni: a többi kegyelem nem működik
nélküle.
Mindenki
elégedetlen az élet élettel és annak élvezeteivel, mégis néha ezt félretoljuk
és a menekülés ösvényét választjuk. Olykor pesszimisták, negatívok, levertek
vagyunk. Szükségszerű kifejleszteni és megerősíteni a vágy lángját magasabb
célok iránt. Gyakorolnod kell, hogy tápláld ezt a lángot. Először még kicsi az
élet és a fény lángja. De azáltal, hogy táplálod és engeded, hogy növekedjen
olyan nagyra fog nőni, mint egy erdőtűz. Akkor a Végső iránt érzett vágy lángját
semmi sem olthatja már ki.
Kezdetben a
külvilág megzavarhat és problémákat okozhat. Azért mert a vágy lángja még
kicsiny. De amikor már vigyázol rá és engeded, hogy növekedjen, akkor semmi sem
állíthatja meg. Akkor már arra sem lesz szükség, hogy védelmezd, mivel ez
magától felégeti majd mindazt, ami zavar. Ez a tűz és fény benned van. Azért
van az, hogy a nagyszerű Upanishadok is ezt mondják: „Te Az vagy”: Te az abszolút
vagy.
Minden emberi
lény tele van félelmekkel. A félelemmentes élet, akkor lehetséges, amikor
megértetted annak a módját, hogy hogyan cselekedj a külvilágban, és amikor megismerted
a belső állapotaidat.
Amikor az
élet minden finom szintjének a mélyére tudsz hatolni és eléred azt a pontot,
ami már félelem, fájdalom és gyötrelemtől mentes, akkor úgy találjuk majd, hogy
egyek vagyunk a Végtelennel, ahol már nincs félelem, nincsenek kérdések,
nincsenek problémák, nincs szomorúság, nincs fájdalom és nincs gyötrelem.
A nagy
bölcsek üzenete az, hogy mi ezt el tudjuk érni.
Minden
akadályra és kifogásra ugyan az a válasz: gyakorlás és filozófia. Kéz a kézben
kell ezeknek járni. Hozz egy elhatározást, tégy egy fogadalmat, hogy egy
hónapon keresztül pusztán tíz percet szánsz erre, nem számít, mi történik,
fejlődést fogsz tapasztalni.
Önátadás:
"A furulyán sok
lyuk van, ahogy egy embernek is sok gyengéje van. Azonban a furulyának a belseje
üres. Krisztus azt mondta: „Ürítsd ki magad, s én feltöltelek”.
Sok üreggel
rendelkezve, ha Isten eszközévé válsz, egy gyönyörű dallam szólal meg rajtad
keresztül. Minden körülmények között bízz Istenben, aki benned lakozik, s
tanúja minden gondolatodnak, szavadnak és cselekedeteidnek." (Swámi Janeswar)
Ürítsd ki magad:
A szeretetről
"A végső célod ismerete azt jelenti, hogy a szenvedés világát végül magad mögött hagyod."
"Képes vagy arra, hogy mindent, amid van, minden eszközt, amivel rendelkezel, minden helyzetet, az életed minden körülményét a célod elérésének eszközéül használd. Ez az egyik ösvény. A másik ösvényen pedig elfogadod a dolgokat olyannak, amilyenek és megtanulod használni a világ dolgait, mégis független maradsz tőlük. Függetlennek lenni nem azt jelenti, hogy közömbös vagy. Függetlennek, pártatlannak lenni azt jelenti, hogy szeretni. A nem ragaszkodás definíciója a szeretet. ... Mindkét ösvényen, a lemondás ösvényén és a cselekvés ösvényén is szükség van a nem ragaszkodásra, azaz arra, hogy megtanuljuk, hogyan éljünk a világban úgy, hogy az nem befolyásol bennünket, úgy hogy megtartjuk közben a felülemelkedettségünket."
"A lótusz virág pontosan ezt teszi: a mocsárban nő, de nem hat rá a mocsár. Ez az egész világ egy sáros mocsár, és ha te a mocsárban születtél, akkor meg kell tanulnod élni benne. Ezt úgy tudod megtenni, hogy a szirmaidat kiemelten, érintetlenül tartod. Ezért a lótusz a jóga és a meditáció szimbóluma. Bármelyik ösvényt is válaszd, meg kell tanulnod a nem ragaszkodást miközben a vágyaiddal dolgozol, máskülönben soha sem leszel igazán elégedett. Amikor megérted az elme szerepét, és azt hogy hogyan használd megfelelően a világ tárgyait, akárcsak a lótusz, akkor a világ többé már nem érint meg téged, s megtanultad átalakítani az elmédet és a személyiségedet."
(Swámi Ráma: The Path of Fire and Light)
Meditáció tanfolyam 1. hét (november 11. kedd 19.00-20.50)
Szakralitás
A szó latin eredetű és a következő szavakkal lehet
magyarázni: isteni, természetfeletti eredetű, gyökereinkből fakadó, hitünkből való,
szent.
Az egyéni elme mindent csak kondicionáltsága szerint képes
értelmezni. Ezek a szavak pedig az európai kultúrkörben keresztény
konnotációval terheltek.
Az Ószövetségben
az, ami szent, azt Isten számára foglalták le. A teremtetlen (öröktől fogva
létező és örökké élő) és teljesen megközelíthetetlen Fölség kifejezésére
használják, akivel szemben az összes tőle különböző létező (mint teremtmény)
eleve nem szent. Jézus kereszthalálakor azonban megszűnt a különbségtétel szent
és profán között. Kivétel nélkül minden ember meghívást kapott az Istennel való
bensőséges életre.
A buddhizmus szóhasználatában
és terminológiájában a szent kifejezés a kereszténységgel ellentétben nem
feltétlenül egy adományozott cím, hanem a buddhista gyakorlat eredménye.
A jóga filozófiája szerint Swámi Ráma szavaival: „A Nap, a Hold, a
Csillagok és minden fény, amit el tudsz képzelni a külvilágban nem más, mint töredékei
annak az egyetlen, hatalmas Fénynek, ami benned van. Ez a tudásnak a fénye, a
megkülönböztetés képességének a fénye, a megértés fénye, az élet fénye, a
megosztásnak és a szeretetnek a fénye, annak a létezőnek a fénye, aki te magad
vagy. (Tat tvam asi)„Te az vagy”.
A benned lévő fény olyan, mint egy fodrozódás az üdv
hatalmas óceánjában – amit mi Brahmannak, az Abszolútnak, a Végtelennek, a
Legmagasabbnak hívunk. Te magad is egy ilyen fodrozódás vagy; egy hullám vagy.
Mindig bíznod kellene abban, hogy az élet fénye tényleg benned van. A fizika is
alátámasztja ezt a filozófiát; szintén azt állítja, hogy az élet olyan, mint
egy részecske, mint egy hullám. Azt az ősi filozófiát ismételve ezzel, miszerint
az élet egy hullám, ami az üdv óceánjából születik, abban játszik, majd abba
újra visszahúzódik.” (The Path of Fire and Light, Swámi Ráma pg. 1.)
Életünknek és gyakorlásunknak ebben a fázisában mit tudunk
ezekkel a kijelentésekkel kezdeni? Lényünk egészébe mennyire integrálódott bele
bármilyen filozófia, meditáció gyakorlásunk mennyire segített hozzá bennünket
ahhoz, hogy a filozófiát ne csak intellektuálisan értsük, hanem éljük is a tanításait?
Szwámi Ráma azt mondja, hogy mielőtt bármilyen gyakorlati
spirituális technikába belekezdünk, szükséges, hogy az életről és az
univerzumról legyen némi megértésünk, mert egyik technika sem teljes anélkül,
ha nincs egyéni filozófiánk.
Az ünnepekre felkészítő meditáció tanfolyamunk alkalmából
kontempláljunk azon, hogy életünk ezen szakaszában mi az, ami a legszentebb
számunkra. Ami a legszentebb, az bizonyára a legfontosabb is, s ami a legfontosabb a
lelkünknek, azt próbáljuk folyamatosan a figyelmünkben, a tudatosságunkban tartani,
máskülönben a szívünkben suttogó hang elhalkul, hogy tompítsa a fájdalmunkat és a hiányunkat.
Használjuk a következő öt hét közös és egyéni gyakorlásait
arra, hogy közelebb kerüljünk a lelkünk fényéhez, a lelkünk hangjához. Hogy
örömöt sugározzunk azáltal, hogy figyelünk befelé, s megtesszük magunkért, és
ezáltal az egész világért, azt, amit a szívünk hangja sugall nekünk.
Összefoglalva:
- · Kontemplálj azon, hogy mi a legszentebb számodra!
- · Ismerd fel és teremts meg a azokat a pillanatokat, amik számodra áldott pillanatok!
- · Emlékezz vissza három olyan alkalomra az életedben, amikor mertél az lenni, aki vagy! Amikor minden úgy volt jó, ahogy volt. Próbálj még ilyen alkalmakat teremteni önmagadnak és másoknak!
.jpg)
Adassék, hogy az életed egyre bensőségesebb és örömtelibb legyen!
Adassék, hogy kapcsolódásod önmagaddal és másokkal egyre mélyebb, tisztább és félelemmentesebb legyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése