Swámi Ráma: Légzéstudatosság

Amikor a tartás szilárd és kényelmes, a test nyugodt, továbbá rekeszizomlégzéssel lélegzel, a következő lépés a légzés tudatosítása: a légzés áramlásának a megfigyelése.

A légzés az ember belső állapotának mérésére szolgáló barométer. Amikor megfigyeled, hogy a légzésed egyenletes, mély, minden szükségtelen szünettől mentes, megtapasztalod a könnyedség és a mélységes öröm jóleső érzését.
Minél szilárdabb és egyhegyűbb az elme, annál nagyobb békét és boldogságot tapasztalsz. Különböző módjai vannak annak, hogy szilárddá és összpontosítottá tegyük az elmét. Ezek közül a kilégzésre és a belégzésre való koncentrációt, a légzés áramlására való koncentrációt tartják a legjobbnak. 
A légzés áramlására való koncentráció az egyik legjobb módja annak, hogy ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani az elme mozgását. Amikor minden rezdülés megszűnik, és az elme csendes és nyugodt, az ember hatalmas örömöt tapasztal önmagában. Amikor az elme minden zavaró tényezőtől mentes, és elkezdi befelé tartó utazását, a törekvő előtt lehullanak a sokszintű valóság misztériumának a fátylai. Egyhegyű elmével megismeri a belső valóságot. Ez a tudás magasabb rendű, mint az érzékelésből, a következtetésből és a tanúbizonyságból származó tudás.

Rendkívüli örömöt fogsz tapasztalni, ha összhangba hozod az elmét a légzéssel. 

Bármikor, amikor nagy örömet érzel, úgy fogod találni, hogy az elméd nyugodt, a légzésed pedig egyenletes. Sosem maradhatsz meg az öröm állapotában, sosem lehetsz boldog, hacsak nincs tökéletes összhang a légzés és az elme között. 

Az élet lélegzet, és a lélegzet az élet.

( A spirituális élet lényege)