6. HÉT 

1. NIJÁMA - SAUCSA

Swámi Ráma: A jóga útjai című könyvből

"Minden ember életének két aspektusa van: a belső és a külső. A jámák abban segítenek, hogy boldogan tudjunk élni a külvilágban, az öt nijáma pedig az öntudatosság és az önuralom képességét fejleszti ki. Az előírások e két sorozata felkészíti a tanítványt a szamádhira, a rádzsa jóga ösvényén leírt legmagasabb állapotra. Az öt nijáma vagy betartandó szabály abban segít, hogy minden szinten megértsük magunkat. Az öt nijáma a következő: szaucsa, tisztaság; szantósa, megelégedettség; tapasz, vagyis azok a gyakorlatok, amelyek a test, az elme és az érzékek tökéletesedéséhez vezetnek; szvádjája, az Önvalónak, az élet könyvének és a nagy bölcsek mondásainak tanulmányozása, amely a végső Valóság megismeréséhez vezet; és Isvara pranidhána, önátadás az élet végső céljának és a végső Igazságnak. Ha hűségesen betartjuk ezeket az előírásokat, akkor elérjük az elme nyugalmát és harmóniáját. 

A saucsa mind a test, mind az elme tisztaságát jelenti. A test megtisztítását könnyű gyakorolni, de az elme megtisztítása őszinte, türelmes és folyamatos erőfeszítést kíván. Ha az elme tisztaságát elérjük, felkészültté válunk a belső utazásra. Ahhoz, hogy ezt az állapotot elérjük, folyamatos éberségre kell szert tennünk, állandóan tudatosnak kell lennünk. A buddhi, a megkülönböztetőképesség megtisztítása a legfontosabb feladat. Ha valaki állandóan tudatában van a gondolatainak, és megtanulja megkülönböztetni a tiszta és a tisztátalan, a hasznos és az ártó gondolatokat, akkor kifejleszti a határozottság érzését, és megerősíti az akaratát, amivel megakadályozza a tisztátalan gondolatok magjainak a kicsirázását. Ha a megkülönböztetőképességünk fejlett, és tudatára ébredünk annak, hogy a tisztátalan gondolatok csak még nagyobb kötődéshez vezetnek, és akadályokat állítanak, akkor a tiszta gondolatokat fogjuk erősíteni. Ekkor őszintén és állhatatosan tudjuk fejleszteni a saucsát a gondolatainkban, a cselekedeteinkben és a beszédünkben.

Swámi Véda Jóga szútrák szeminárium, 2011, részlet

Saucha, az első nijáma, tisztaság külső, belső értelemben. Talán két külön szekcióra bonthatjuk ezt a tisztaságot, fizikai, és mentális. A fizikaiból is kétfajta létezhet. A test külső felületeinek megtisztítása, a test belső tisztasága a hatha jóga speciális krijáihoz, vagy belső mosásaihoz tartoznak. Ezek közül vannak egyszerűbb mosások, mint pl. a neti, az orrmosás, és bizony vannak komplexebbek is ennél. A krijákat szakértőktől, hozzáértőktől meg lehet tanulni, fontos, hogy kezdetben ne végezzük ezeket önállóan. Aztán a belső fizikai tisztasághoz tartozó következő szempont a tiszta étel. A web-oldalamra tegnap került fel egy új cikk, Anna jóga címmel, talán gyorsan ezt itt le is fordíthatjuk, vagy ki is nyomtathatjuk. Tehát fizikai tisztasága a test külső, belső felületeinek. A belső felületek tisztasága, tehát ezek a mosások, és a hathának az egyéb krijái, és az ide tartozó étel tisztasága, amelyek nem szennyezik a testedet. Mindez az ahimszának a gyakorlását támogatja. Aztán ott a mentális tisztaság, az elme foltjainak lemosása, úgymint büszkeség, féltékenység, düh, erőteljes vágyódások, sóvárgások, erőteljes taszítódások. Mindezek lemosása. Rögtön az első kérdés, hogy hol van a lemosásukhoz szolgáló szappan, és víz? Milyen szappannal, és vízzel lehet az elme foltjait lemosni? Akkor az I. fejezet 33-as Szútrájához fordulunk, a chitta prasadanam-hoz, azokhoz a módozatokhoz, amelyeknek segítségével az elmét egy tiszta, kellemes hellyé tudjuk tenni. Mairti, karina, mudita, upeksa, ezeket már sokszor átvettük. És ide tartoznak még a jámák, és nijámák is.

5. HÉT
5. JÁMA

APARIGRAHA - NEM BIRTOKLÁS, A FELHALMOZÁS KERÜLÉSE

Részlet Swámi Ráma A jóga útjai c. könyvből:

"Az aparigraha jelentése: nem birtoklás és a felhalmozás kerülése. Gyakran félreértelmezik ezt a szót, és azt gondolják, hogy önmegtagadást és mindenféle anyagi tárgy birtoklásának a hiányát jelenti. Valódi jelentése az, hogy nem vágyunk többre, mint amire szükségünk van. Sokkal inkább belső hozzáállásról van itt szó, mint valami külsődlegesről. Időpocsékolás az olyan dolgok felhalmozása és birtoklása, amelyeket a hétköznapokban nem használunk. Megszállottság és függőség az olyan tárgyak gyűjtése, amelyekre nincsen szükségünk. Az ilyen hozzáállás koldussá tesz. Könnyen megeshet, hogy a koldus jobban ragaszkodik a kolduló edénykéjéhez, mint a király a koronájához. Mind a hasztalan tárgyak birtoklása, mind pedig az ezekhez való ragaszkodásban veszély rejlik. Nincs megállás azok számára, akinek szokásává vált az anyagi javak felhalmozása. A modern társadalomban hajlamosak vagyunk arra, hogy olyan dolgokat birtokoljunk, amelyek szükségtelenek, és semmilyen módon nincsenek segítségünkre - például több házunk van, hatalmas vagyont halmoztunk fel, és hasonlók. Minél többet birtokol valaki, annál inkább ragaszkodóvá válik. A ragaszkodás az, ami szenvedést okoz. Az aparigraha helyes és őszinte gyakorlása elhozza az elme békéjét."

Részlet Swámi Véda 2011-es Jóga Szútra szemináriumából:

"A jámák közül az utolsó az aparigraha – nem megragadni, nem fogni

Természetesen a szútrák már ezelőtt is magyarázták ezeket, hogy pl. amikor megengeded önmagadnak, hogy teljesen belevonódj az érzékek tárgyaiba, ahhoz, hogy elérd a vágy tárgyát először meg kell szerezned. Meg kell dolgoznod érte, s ily módon aztán az egész életed folyama és energiáid másról se szólnak, mint arról, hogy meg tudd szerezni, meg tudd venni vágyad tárgyait. Aztán mivel ilyen drágán szerezted meg, meg kell őrizned, amit megszereztél. Akár az internetes védőfalakról van szó, akár a nagy kertedet védő kutyákról, bármid is van, amit úgy érzel, hogy ezt most megszerezted, együtt jár ezzel a folyamatos belső bizonytalansággal: úristen, hogy tudom megőrizni, nehogy elveszítsem! De aztán minden erőfeszítésed ellenére bármennyi védőbástyát is építesz, a vágyaid tárgyai köré, attól a pillanattól, kezdve, hogy megszerezted őket, elkezdenek gyakorlatilag felbomlani. Az a csodás szőnyeg, amit tegnap vettél a szobádba, már elkezdett elkopni. Nincs olyan módszer, amivel megóvod (ha csak nem lépsz rá) attól, hogy ne kopjon el. Minden és bármilyen anyagi jellegű tárgynak a belső természete az, hogy nem időtálló, átmeneti. De mivel ragaszkodsz hozzájuk,… ez a ragaszkodás viszont megintcsak természetes módon oda vezet, hogy valamilyen módon fájdalmat vagy kárt okozol más élőlényeknek. Az ahimsza gyakorlásának egyik célja az, hogy ez a gyakorlás oda vezessen téged, hogy ne okozz fájdalmat és kárt. Rajtam van ez az ing. Gondoljuk végig, hány ember fájdalmába került az, hogy ezt így előállítsák. Ki volt az, aki felszántotta a talajt, milyen időjárási viszonyok (Nap és eső) alatt, ki öntözte a mezőket, ki vágta le a termést, ki takarította be a gyapjút, ki tette fel a teherautóra, hogy átszállítsák a gyárba, ki fonta fonállá, ki szőtte szőttessé, ki szállította a szőttest a boltba? Ki vágta fel a szőttest, hogy ruhát szabjon belőle? Ha csak végiggondoljuk, hogy milyen tengernyi szenvedés van abban, hogy pusztán ezt az inget viselem, ebből is láthatjuk, hogy nem gyakorlom az ahimszát. A jógában tehát az egyik oka annak, hogy a személyi tulajdontárgyainkat folyamatosan csökkenteni igyekszünk, az, hogy gyakoroljuk az ahimszát. Hogy ne legyünk fájdalom oka semmilyen élőlény számára. Az aparigraha úgy is mondhatnánk, nem más, mint az a képesség, hogy látjuk mindezeknek a fájdalmasságoknak és hiányosságoknak a jelenlétét, az általunk vágyott tárgyakban.

3 éve megreccsent a világgazdaság. Mondjatok nekem egy kulcsszót arra, hogy miért történt ez? A vágy. Sok előadást tartottam már erről, most nem akarok megint elterelődni a szútráktól. Az a vágy, hogy annál többet birtokolj, mint amit megengedhetsz magadnak. Úgy, hogy hiteleket veszel fel a hitelkártyádra, és nagyobb házat szeretnél. Vágyból. Ehhez viszont a banktól nagyobb hitelre van szükséged. Csak az Egyesült Államokban 10 millió ember nem tudja már ezt a hitelt visszafizetni. Ekkor viszont, ennél a mennyiségnél a bank berogy. Aztán a gazdaság is megreccsen és sajnálom, hogy rossz hírt kell közölnöm, de ez ezután is így lesz. Hacsak az egész világ nem döbben arra rá, és nem tesz lépéseket afelé, hogy a vágyakat csökkentse.

Miért olvad az Északi-sark? Egyetlen oka van, a vágyaitok. Semmi más.

Az aparigraha egy olyan gyakorlat, amely különös tekintettel a mai világgazdaság állására és egyáltalán a világ állására, egy nagyon-nagyon fontos gyakorlat, amit fel kellene vennünk. Mikor elkezdesz beleveszni a vágyaid tárgyába, azt tapasztalod, hogy a valódi vágyad valójában sosem elégül ki. Ha van egy 2 szobás lakásod, akkor egy 3 szobásra vágysz. Ha 3 szobás lakásod van, akkor kertes házat szeretnél, és van is erre egy remek hitelkínálat a banktól. Ez történik. Mondhatnánk, hogy az aparigraha annak a gondos és alapos megfontolása, hogy mi a valódi egyensúly, mi az aránya annak, amire vágysz és annak amivel épp rendelkezel. Mi az, amire igazán szükséged van, milyen szükségletekkel tudsz értelmezhetően jól élni. Hogyan tudod ezekbe behozni az önuralmadat. Ezt a bizonyos önuralmat, amit behozol, aparigrahának hívják

Végeztünk az öt jámával. Emlékeztek rá ugye: ahimsza, szathja, asteya brahmacsarja, aparigraha."