Most, hogy a napi kötelességek homoksivatagában vándoroltál; hogy éjszaka a rémálmok délibábjaiban fürödtél; gyere haza lelked kényeztető jólétébe, és pihenj. Most, hogy drágaköveidet a világnak szétszórtad, térj vissza kincseidhez, hogy még többet gyűjts. Most, hogy a szenvedélyek, pusztító vágyak, és fájdalmas csalódások perzselő lángjában felégetted bőrödet, térj vissza otthonodba egy gyógyító balzsamért. Egyszer minden huszonnégy órában gyere haza meditációs ülésedhez, gye

re haza pihenni. Mind a mocsarak, amelyeken átgázoltál a nap során, megkövetelték mentális testedtől áldozatukat; a szellem kissé bemocskolódott, a lélek tündöklése kissé elhomályosult, de íme  itt egy szent folyó, a Szent Jordán, Gangesz Anya, homlokod hegységeiből egy tiszta folyam siet a titkos barlangba. Lélegezz mélyen, merülj alá, és moss le magadról minden tisztátalanságot! Megerősödvén, újra, kalandozz ki ismét kognitív érzékeid kapuin, tapasztalatokat vadászni a világ erdejében. Utazz valóban messze és sokat, de egyszer minden nap, térj vissza meditációs ülésedhez, elméd igaz otthonához. Béke veletek. Swámi Véda Bharati, Holló Imola fordítsása