Csendben és mozdulatlanságban

Áldott Mennyei Atyám, minden láthatónak és láthatatlannak a teremtője, Szent Szellem, megnyitom a szívem és az elmém, hogy be tudjam fogadni a Te szeretetteli, gyengéd vezetésed életem minden aspektusában.

Megnyitom a szívemet, hogy megengedjem, hogy átáramoljon rajtam a Te szereteted és a fényed ezen a szent napon.

Megnyitom a szívem, hogy a Te tökéletes szeretetet megnyilvánulásává váljak mindenben, amit gondolok, mindenben, amit mondok és mindenben, amit teszek.

Istenem, ezt az időt arra szánom, hogy mozdulatlanná és csendessé váljak, hogy meghalljam a Te hangod és érezzem a Te jelenléted.

Megengedem magamnak, hogy visszahúzódjak a világ forgatagából, hogy feltöltődhessek.

Bevallom, nem mindig könnyű mozdulatlanná válni, sem a testemmel, sem az elmémmel, hisz mindig úgy tűnik, hogy annyi a tennivaló; ám az időt is tőled kaptam és ajándékként elfogadom, köszönöm, hogy megpihenhetek és visszahúzódhatok, mert van időm, hisz a Te csendességedben és mozdulatlanságodban megszűnik az idő.

Istenem, köszönöm ennek az életnek az áldásait. Köszönöm, hogy napról napra erősebben érzem a jelenléted és a szereteted.

Hálás vagyok, hogy növekedhetem általad, veled, benned.

Köszönöm.

Ámen

Lynn Barber után szabadon

Inspiráló Mondások a Csendről

Adj utat alapszükségleteidnek.

Például, merülj el a csendbe.

Az alvás nem csend. A csend éber. A csend beszél.

A csend alkot. A csend csendesít.

Ha jelenlétedben a többiek elméje nem merül magától csendbe, még nem

gyakoroltad a csendet.

Válj megkérdőjelezhetetlenné.

Engedd minden kijelentésedet csendben tett kijelentéssé válni.

A világegyetem első építőanyaga a csend volt.

A világegyetem végül a csendbe olvad szét.

Ha valaki Istenről kérdez téged…

...öntsd fülébe az Ő csendjét.

Hallottad a lélek csendjét?

Csak akkor egyél, amikor böjtölsz,

Csak akkor beszélj, ha csendben vagy.

 Swámi Véda írásaiból, fordította Holló Imola:

Minek fojtva égni, füstölögni? Amikor felragyogva is éghetsz, akár egy röpke pillanatig? Ne játszadozz hosszan a sekély gázlónál, merülj mélyre, akár egy szívdobbanásnyi ideig. Ne meditálj hosszan, ha nem tudsz, csak csendesedj el, akár egyetlen léglegzetvételnyire. Ha valaki felizgat, tartsd magad nyugalomban. Valami csábít; tarts egy pillanat szünetet, mielőtt fejvesztve belerohansz. Készíts időteát annak, aki egyfolytában irritál. Nyilvánítsd magad hibásnak, amikor tudod, hogy ártatlan vagy, és lefegyverző mosollyal nézz szembe egy dühös ellenséggel. Még legerőszakosabb cselekedeteiden keresztül is engedj egy alapvető barátságosságot megmutatkozni. Még egy durva veszekedés kellős közepén is tégy valami kis, gyengéd dolgot, hogy jelezd: egy tágabb látószögből, valahol minden szeretet. Az élettel határozottan, de gyöngéden bánj, ahogyan egy kisbabát tartanál karjaidban. És ha mindezen tanácsokat követni tudod, olyan vonzó leszel a világ számára, hogy madarak szállnak vállaidra, a farkasok nem harapnak többé, és jelenlétedben az ellenséges hadseregek leteszik kardjaikat. Kívánom neked ezen a napon, a szívnek azt a gyöngédségét, amely az igaz szeretet és béke. Adassék, hogy a magasabb tudat(osság) szeretetét befogadó tudatalattid, meghívja mindenek szeretetét.

KATJA FOX:  ESTI IMA - 2010. November 26. Kettes Modul MA-URI Workshop Új-Zélandon, a WAIKARE Marai-ban.

Drága Istenem!

Köszönjük, hogy életed adtál nekünk, köszönjük a vágyat és sürgetést a szívünkben arra, hogy kutassuk és megtaláljuk, annak a módját, hogy HOGYAN tudunk jelen lenni a  FÖLDÖN ebben a fizikai testben, melyet a Szellem tölt fel erővel, és ami telis tele van olyan érzelmekkel és emlékekkel, amiket érteni teljesen nem tudunk.

Köszönjük a vágyat az elménkben arra, hogy felfedezzük a Hegyeket akárcsak az Idő örökké változó homokdűnéit.

Köszönjük a vágyat arra, hogy felkutassuk és megtanuljuk navigálni  a Nyugalom és a Nyugtalanság Óceánjait azért, hogy megismerhessük az emberi érzelmek teljes skáláját.

Köszönjük, hogy Szent Szívünkbe helyezted a vágyakozást az Egység megtapasztalására; a vágyakozást a Szeretet szentsége iránt és Sorsunk beteljesítése iránt.

Drága Őseink!

Köszönjük, hogy helyet foglaltok a Wakánkban és fényetek átragyogja az elménk jobb és bal oldali lámpásait.

MA-URI Édes Szelleme, köszönjük, hogy általad kapcsolódni tudunk a Csillagokhoz és legigazabb Énünkhöz. A Táncaidon, a gyógyítás művészetén és az alapelveken keresztül tanítasz bennünket arra, hogy az élet Navigátoraivá és a Szellem Művészeivé váljunk.

SZERETÜNK! SZERETÜNK! SZERETÜNK!

Drága Istenem, köszönjük ennek a napnak a tanításait.

Hadd köszöntsük most az éjszakát átadva magunkat a sötétségnek, ami elvezet bennünket az Őseink fényéhez. Hadd köszönjük meg a Napnak az életet fenntartó sugarait és a Holdnak a folyamatos kommunikációját a bennünk lévő élet vizeivel és a szívünk húrjainak örökké tartó pengetését.

POMARIE – POMARIE

Dear God,

We thank you for giving us life and placing within us this urge

                To explore and discover HOW to be present here on Earth in physical form, empowered by Spirit and filled with emotions and memories that we do not fully comprehend.

We thank you for placing within us this urge

                To explore and navigate Oceans of Calmness as well as Oceans of Turmoil,

                So we may discover the full range of our human emotions.

We thank you for placing within our Sacred Heart this longing

for the experience of Oneness;

This longing for the sacredness of Love and for the fulfillment of our Destiny.

Dear Ancestors,

we thank you for taking your place within our Waka and for shining your light so

brightly through the lanterns of our mind’s starboard and port.

Sweet Spirit of MA-URI, we thank you for providing us with the connections

to the Stars and to our inner core.

Through your Dances, your healing arts and principles you train us and teach us

to become Navigators of Life and Artist of Spirit.

WE LOVE YOU – WE LOVE YOU – WE LOVE YOU!

Dear God, we thank you for this day of teaching and learning. Let us now welcome the night and surrender to the darkness that takes us into the light of our ancestors;

Let us thank the Sun for its life-sustaining radiance through this day and let us thank the Moon for its ongoing communication with the waters of life within us and for its ever present pull at our heart strings.

POMARIE - POMARIE

Swámi Véda gondolatai Holló Imola fordításába

Elme, miért viselkedsz úgy, mint egy gyerek? Miért kapkodsz minden játékszer után, és ragaszkodsz hozzá? Miért akarod tarsolyodban hordozni ezeket a kavicsokat és rögöket, majd engem is megterhelni cipelésükkel? Hány holdfény gyöngysoromat, hány csendes pillanatomat gurítottad már szanaszét? Hány napfényzsinóromat, megvilágosodott gondolatomat bontottad már szálakra, elme? Elme, miért nem nősz már fel? Tudod jól, hogy emberi a származásod, ily szent sorssal bírsz, és mégis csatlakozol a rosszindulat és kicsinyes erőszak vadállataihoz, akik a bolondját járatják velem? Fogod, és minden színt magadra fröcskölsz, az egyik színt most, a következő pillanatban, pedig a másikat – micsoda  gyerekrajzot csináltál magadból, és ezt „tapasztalatnak” hívod, elme! Elme, válaszd meg gondosan színeidet, és rajzold meg vonalaidat, halld a mantrát, halld a légzést, halld a szemöldökeid közötti fényt, a jobb fülben egy mennyei hang zeng, elme! Gyere, üljünk le együtt, ma, csak én, légzés testvér és te! És hadd adjak mindkettőtöknek fényességemből egy-egy sugarat, elmém, gyermekem! Hadd tegyelek gyönyörűvé!

Mind, why do you act so like a child? Why do you grab at every toy and cling to these things…08:55-57 Why do you wish to hold all these pebbles and lumps in your pouch and then also burden me with their care? How many of my strings of moonlight pearls, my quiet moments you have unstrung? How many of my laces of sunlight, my illuminated thoughts you have unravelled, mind? Mind, why do you not grow to maturity? You know well, that you are of human descent, with this saintly destiny, and yet you join those beasts of malice and petty violence in their pranks against me? You take all the colours and splash them on yourself, one colour now, and another the next moment – what a baby’s drawing you have made of yourself, and you call that “experience”, mind! Mind, choose your colours with care, and draw your lines, hear the mantra, hear the breath, hear the light between your eyebrows, there’s a celestial sound in the right ear, mind! Come, let us sit together, today, just me, the brother breath and you! And let me give you both a beam of my luminosity, my mind, my child! Let me make you beautiful!

Swámi Véda gondolatai Holló Imola fordításában.

Kissé egyenetlennek tűnsz ma, légzés. Szemek, olyanok vagytok, mint az árban hánykolódó szalmaszál. Kedves testem, miért sodródsz, mint falevél a szélben? Ó elme, én jól ismert elmém, elképesztesz: hogy pazarlod azt a sok energiát; hogy kikerülöd azt a sok szeretetet; hogy lezárod a belső zsilipkapukat; a sivatagban, a magadon kívüli víztározókba időnként hogy beleöntesz délibábokat! De én azt hiszem, itt az ideje összeülnünk egy tanácskozásra. Gyertek, testvéreim, alkossunk kört egy mennyei fény tengelye körül, telepedjünk erre a szent meditációs ülésre, húzódjatok közelebb önmagatokhoz, mindegyikőtök, testem, légzésem és elmém, legyünk egyszer harmóniában, és imádjuk együtt a fénytengelyt, amely végigér a gerincen, és tovább, a mennyekig emelkedik. A nap ragyog e tengely egyik oldalán, a hold a másik oldalán. Éjjel nappal körülötte keringenek, mennyei tündökléséből kölcsönözvén fényüket. Míg mindenki más alszik, Ő, akinek fényében a Nap és a Hold osztozik, ébren marad, az éberség hullámait küldvén szerteszét. Légzés testvér, nyugodj le, testem csendesedj, mi ez a rángatózás, ujjak? Nyelv, szűntesd meg ezt a csicsergést. Elmém visszhangjai, csillapodjatok! Itt jön a nyugodt mozdulatlanság, a csend kezdete, tisztaság, oszd meg e hajlékot most velünk. Kívánok nektek e mai napon, egy pillantást a fény kozmikus tengelyére.

You seem a little jumpy today, breath. Eyes, you’re like straw tossed on a flood. Fingers, you are blades of grass in a storm. My beloved body, why are you blown like a leaf in the wind? Ah mind, my familiar mind, you amaze me: how you squander all that energy, how you shun all that love, how you close the inward floodgates, how you sporadically spill into the reservoir outside you a mirage in the desert! But I think it is time to head a conference. Come brethren, let us form a circle around a pinpoint of celestial light, settle down on this sacred seat of meditation, draw yourself to yourself, each of you, my body, breath and mind, let us for once be in harmony, and worship together the pillar of light that reaches up through the spine and further, to the heights of heaven. The sun shines from one side of this pillar, the moon from the other. They circle around it day and night borrowing their light from its heavenly splendour. When all others sleep, He in who’s light the sun and the moon share remains awake, sending out the waves of wakefulness. Brother breath settle down, my body go still, what is this twitching, fingers? Tongue, cease this twitter. Echoes of my mind now subside! Here enters stillness, the beginning of silence, purity now share this dwelling with us. I wish you this day a glimpse of the cosmic pillar of light.

Swámi Véda tollából, fordította Holló Imola

Két hang között csend van. Két lélegzet között egy légzés nélküli pillanat, két gondolat között mentális csend van. Az a csend, az a légzés nélküli pillanat, az a mentális csend – két fal között egy kapu. Megteheted, hogy csak barátságos gondolatoknak nyitod ki, vagy beengedhetsz egy egész torzonborz, részeges csürhét – saját akaratod a kapuőrző. Két hely, két pillanat, két cselekedet közt van egy átmenet. Ez az éveid közti karácsony; a találkozások és búcsúzások közötti köszöntés. Színlelt vagy valódi mosollyal is beléphetsz egy házba, akár jóindulatot, akár rosszindulatot vetsz, megkapod majd választásod gyümölcseit. Figyeld hát átmeneteidet egyik pillanatból a másikba. Gondolataid hossza légzésed hossza. Bármilyen gondolatok és érzések léphetnek elmédbe a légzések közötti kapukon keresztül, azok megédesítik, vagy megmérgezik majd belső víztározóidat. Figyeld tehát légzésedet, és ne engedd, hogy belső kamrád mély nyugalmát és csendjét megzavarják a nem szívesen látott, mérgezett gondolatok beömlései. Amint szép álmokat kívánsz másoknak az elalvás óráiban éjjel, úgy kívánok én most neked szép gondolatokat az egész hét során, a napok teljes óráiban legyenek nagyon ragyogó, fénnyel teli, gyöngéd gondolataid az egész nap során, a napi meditációban. És béke veletek.

Between two sounds, there is silence. Between two breaths, there is a breathless moment, between two thoughts there is a mental quiet. That silence, the breathless moment, the mental quiet, is a gate between two walls. You may open it only to friendly thoughts, or you may let in a crowd of dishevelled drouthies – your own will is your gate keeper. Between two places, two moments, two acts, there is a transition. It is the Christmas between your years, it is the greeting between meeting and parting. You may enter a house with a smirk or a smile, whether you saw goodwill or ill will, you receive the fruit of your choice. Then watch your transitions from moment to moment. The length of your thought is the length of your breath. Whatever thoughts and feelings are permitted to enter into your mind, through the gates between breaths, will sweeten or poison your inner reservoir. Watch your breath then, and let not the tranquillity and silence of your inner chamber be disturbed by the unwelcome gushes of poisoned thought. As you wish others sweet dreams in the hours of sleep at night, I wish you, sweet thoughts throughout the week, full hours of your day, have very bright, full of light, very gentle thoughts throughout the day, through the day’s meditation. And peace to you.

Kingának szeretettel:

Az Út

Istenem, tudom, hogy mindenható és kegyelemmel teli vagy.

Tudom, hogy Te vagy az egyetlen Forrás és biztosítasz nekem mindent, amire szükségem van, és amire vágyom.

Tudom Istenem, hogy tökéletes az a terv, amit nekem szántál, tökéletes az a terv, amit mindenki másnak szántál, hisz mindennek a forrása az a Szeretet, aki Te magad vagy.

Istenem, elköteleződöm ma az Út felé és nem térek le róla. Arra fogok haladni, amerre Te vezetsz engem.

Istenem, ezen szent pillanatban megígérem, hogy nem fogok visszanézni,  és nem hagyom, hogy a múltam beárnyékolja a jelenem.

Köszönöm, hogy megbocsátod azokat a pillanatokat, amikor nem hittem a szeretetedben, mert nem hittem, hogy méltó vagyok rá.

Ma már kész vagyok arra, hogy tiszta szívvel, méltósággal és erővel járjam az utam, hisz tudom, hogy egy vagyok Veled és MEGÉRDEMLEM.

Tudom, hogy soha sem vallhatok kudarcot, hisz Te és én egyek vagyunk.

Köszönöm Istenem, hogy továbbra is haladsz velem az úton. Köszönöm a szüntelen szereteted és támogatásod, bármi történjék is.

Köszönöm azt a melegséget, gyengédséget, amivel rendületlenül vezetsz előre.

Legyen így és ez így is lesz.

Ámen.

Szabó Katalin Christine Periera után szabadon