Swámi Véda gondolatai Holló Imola fordításában.

Kissé egyenetlennek tűnsz ma, légzés. Szemek, olyanok vagytok, mint az árban hánykolódó szalmaszál. Kedves testem, miért sodródsz, mint falevél a szélben? Ó elme, én jól ismert elmém, elképesztesz: hogy pazarlod azt a sok energiát; hogy kikerülöd azt a sok szeretetet; hogy lezárod a belső zsilipkapukat; a sivatagban, a magadon kívüli víztározókba időnként hogy beleöntesz délibábokat! De én azt hiszem, itt az ideje összeülnünk egy tanácskozásra. Gyertek, testvéreim, alkossunk kört egy mennyei fény tengelye körül, telepedjünk erre a szent meditációs ülésre, húzódjatok közelebb önmagatokhoz, mindegyikőtök, testem, légzésem és elmém, legyünk egyszer harmóniában, és imádjuk együtt a fénytengelyt, amely végigér a gerincen, és tovább, a mennyekig emelkedik. A nap ragyog e tengely egyik oldalán, a hold a másik oldalán. Éjjel nappal körülötte keringenek, mennyei tündökléséből kölcsönözvén fényüket. Míg mindenki más alszik, Ő, akinek fényében a Nap és a Hold osztozik, ébren marad, az éberség hullámait küldvén szerteszét. Légzés testvér, nyugodj le, testem csendesedj, mi ez a rángatózás, ujjak? Nyelv, szűntesd meg ezt a csicsergést. Elmém visszhangjai, csillapodjatok! Itt jön a nyugodt mozdulatlanság, a csend kezdete, tisztaság, oszd meg e hajlékot most velünk. Kívánok nektek e mai napon, egy pillantást a fény kozmikus tengelyére.

You seem a little jumpy today, breath. Eyes, you’re like straw tossed on a flood. Fingers, you are blades of grass in a storm. My beloved body, why are you blown like a leaf in the wind? Ah mind, my familiar mind, you amaze me: how you squander all that energy, how you shun all that love, how you close the inward floodgates, how you sporadically spill into the reservoir outside you a mirage in the desert! But I think it is time to head a conference. Come brethren, let us form a circle around a pinpoint of celestial light, settle down on this sacred seat of meditation, draw yourself to yourself, each of you, my body, breath and mind, let us for once be in harmony, and worship together the pillar of light that reaches up through the spine and further, to the heights of heaven. The sun shines from one side of this pillar, the moon from the other. They circle around it day and night borrowing their light from its heavenly splendour. When all others sleep, He in who’s light the sun and the moon share remains awake, sending out the waves of wakefulness. Brother breath settle down, my body go still, what is this twitching, fingers? Tongue, cease this twitter. Echoes of my mind now subside! Here enters stillness, the beginning of silence, purity now share this dwelling with us. I wish you this day a glimpse of the cosmic pillar of light.