3. HÉT 

3. JÁMA

ASZTÉJA - NEM LOPÁS

Swámi Ráma Jóga útjai c. könyvből részlet

Az asztéja nem lopást jelent, vagyis annak a vágynak a teljes megszüntetését, hogy mások tulajdonait a távollétükben és engedélyük nélkül elvegyük. A nem lopás magában foglalja a sikkasztástól, a veszteségtől valós tartózkodást és minden hasonlót. A vágy aziránt, ami mások tulajdona, nagyon csábító tud lenni, és folyamatosan kísérti az átlagos elmét. A bűntudat érzetét kelti, és meggyengíti az élet belső vázát. A lopás szokása igen körmönfont, és az alkalmatlanság és az irigység érzetét kelti. Az ilyen személy mindig elégedetlen, frusztrált és beteljesületlen marad, mivel mások vagyonától függ. A lopás gondolata soha senkit nem tölt el jó érzéssel. A nem lopás viszont önbizalmat ad, a helyénvalóság érzetét biztosítja, és békével tölti el az elmét. A lopástól való tartózkodás beteljesedettséget nyújt, és a teljesség és a sóvárgásoktól való szabadság állapotát eredményezi. Akik megértik az elme belső állapotait, felismerik, hogy az asztéja gyakorlása nélkül nem lehetséges az ember fejlődése. A lopás szokása mély barázdákat vájhat a tudattalanba, és végül hivatásos tolvajjá teheti az embert. A tolvajok a vallatás során gyakran bevallják, ho
gy a lopás szokásukká vált. A gyakorlás hiánya miatt hasonló szokások alakulhatnak ki, és ha ezeket az embereket nem megfelelően nevelik, teljesen mindegy, hogy milyen büntetéseket kapnak, soha nem fognak megváltozni. A lopás a nagyfokú bizonytalanság jele; azt jelenti, hogy jogosulatlanul birtokba akarjuk venni mások dolgait, és azok tulajdonosai akarunk lenni. Ez hatalmas gát önmagunk tökéletesítésében. A jóga tanulóiban tudatosulnak ezek a korlátozások, ezért olyan belső erőt és más fontos erényeket fejlesztenek ki, amelyek segítségével felülemelkednek ezeken a szokásokon. Az emberi személyiség szokásokból szövődik, a szokásokat pedig az ismétlődő cselekedetek hozzák létre. Ha a szokásaink eluralkodnak rajtunk, tehetetlenné válunk, és mentális zavarok áldozataivá leszünk.