Swámi Véda gondolatai Holló Imola fordításában.

Kissé egyenetlennek tűnsz ma, légzés. Szemek, olyanok vagytok, mint az árban hánykolódó szalmaszál. Kedves testem, miért sodródsz, mint falevél a szélben? Ó elme, én jól ismert elmém, elképesztesz: hogy pazarlod azt a sok energiát; hogy kikerülöd azt a sok szeretetet; hogy lezárod a belső zsilipkapukat; a sivatagban, a magadon kívüli víztározókba időnként hogy beleöntesz délibábokat! De én azt hiszem, itt az ideje összeülnünk egy tanácskozásra. Gyertek, testvéreim, alkossunk kört egy mennyei fény tengelye körül, telepedjünk erre a szent meditációs ülésre, húzódjatok közelebb önmagatokhoz, mindegyikőtök, testem, légzésem és elmém, legyünk egyszer harmóniában, és imádjuk együtt a fénytengelyt, amely végigér a gerincen, és tovább, a mennyekig emelkedik. A nap ragyog e tengely egyik oldalán, a hold a másik oldalán. Éjjel nappal körülötte keringenek, mennyei tündökléséből kölcsönözvén fényüket. Míg mindenki más alszik, Ő, akinek fényében a Nap és a Hold osztozik, ébren marad, az éberség hullámait küldvén szerteszét. Légzés testvér, nyugodj le, testem csendesedj, mi ez a rángatózás, ujjak? Nyelv, szűntesd meg ezt a csicsergést. Elmém visszhangjai, csillapodjatok! Itt jön a nyugodt mozdulatlanság, a csend kezdete, tisztaság, oszd meg e hajlékot most velünk. Kívánok nektek e mai napon, egy pillantást a fény kozmikus tengelyére.

You seem a little jumpy today, breath. Eyes, you’re like straw tossed on a flood. Fingers, you are blades of grass in a storm. My beloved body, why are you blown like a leaf in the wind? Ah mind, my familiar mind, you amaze me: how you squander all that energy, how you shun all that love, how you close the inward floodgates, how you sporadically spill into the reservoir outside you a mirage in the desert! But I think it is time to head a conference. Come brethren, let us form a circle around a pinpoint of celestial light, settle down on this sacred seat of meditation, draw yourself to yourself, each of you, my body, breath and mind, let us for once be in harmony, and worship together the pillar of light that reaches up through the spine and further, to the heights of heaven. The sun shines from one side of this pillar, the moon from the other. They circle around it day and night borrowing their light from its heavenly splendour. When all others sleep, He in who’s light the sun and the moon share remains awake, sending out the waves of wakefulness. Brother breath settle down, my body go still, what is this twitching, fingers? Tongue, cease this twitter. Echoes of my mind now subside! Here enters stillness, the beginning of silence, purity now share this dwelling with us. I wish you this day a glimpse of the cosmic pillar of light.

Swámi Véda tollából, fordította Holló Imola

Két hang között csend van. Két lélegzet között egy légzés nélküli pillanat, két gondolat között mentális csend van. Az a csend, az a légzés nélküli pillanat, az a mentális csend – két fal között egy kapu. Megteheted, hogy csak barátságos gondolatoknak nyitod ki, vagy beengedhetsz egy egész torzonborz, részeges csürhét – saját akaratod a kapuőrző. Két hely, két pillanat, két cselekedet közt van egy átmenet. Ez az éveid közti karácsony; a találkozások és búcsúzások közötti köszöntés. Színlelt vagy valódi mosollyal is beléphetsz egy házba, akár jóindulatot, akár rosszindulatot vetsz, megkapod majd választásod gyümölcseit. Figyeld hát átmeneteidet egyik pillanatból a másikba. Gondolataid hossza légzésed hossza. Bármilyen gondolatok és érzések léphetnek elmédbe a légzések közötti kapukon keresztül, azok megédesítik, vagy megmérgezik majd belső víztározóidat. Figyeld tehát légzésedet, és ne engedd, hogy belső kamrád mély nyugalmát és csendjét megzavarják a nem szívesen látott, mérgezett gondolatok beömlései. Amint szép álmokat kívánsz másoknak az elalvás óráiban éjjel, úgy kívánok én most neked szép gondolatokat az egész hét során, a napok teljes óráiban legyenek nagyon ragyogó, fénnyel teli, gyöngéd gondolataid az egész nap során, a napi meditációban. És béke veletek.

Between two sounds, there is silence. Between two breaths, there is a breathless moment, between two thoughts there is a mental quiet. That silence, the breathless moment, the mental quiet, is a gate between two walls. You may open it only to friendly thoughts, or you may let in a crowd of dishevelled drouthies – your own will is your gate keeper. Between two places, two moments, two acts, there is a transition. It is the Christmas between your years, it is the greeting between meeting and parting. You may enter a house with a smirk or a smile, whether you saw goodwill or ill will, you receive the fruit of your choice. Then watch your transitions from moment to moment. The length of your thought is the length of your breath. Whatever thoughts and feelings are permitted to enter into your mind, through the gates between breaths, will sweeten or poison your inner reservoir. Watch your breath then, and let not the tranquillity and silence of your inner chamber be disturbed by the unwelcome gushes of poisoned thought. As you wish others sweet dreams in the hours of sleep at night, I wish you, sweet thoughts throughout the week, full hours of your day, have very bright, full of light, very gentle thoughts throughout the day, through the day’s meditation. And peace to you.

Kingának szeretettel:

Az Út

Istenem, tudom, hogy mindenható és kegyelemmel teli vagy.

Tudom, hogy Te vagy az egyetlen Forrás és biztosítasz nekem mindent, amire szükségem van, és amire vágyom.

Tudom Istenem, hogy tökéletes az a terv, amit nekem szántál, tökéletes az a terv, amit mindenki másnak szántál, hisz mindennek a forrása az a Szeretet, aki Te magad vagy.

Istenem, elköteleződöm ma az Út felé és nem térek le róla. Arra fogok haladni, amerre Te vezetsz engem.

Istenem, ezen szent pillanatban megígérem, hogy nem fogok visszanézni,  és nem hagyom, hogy a múltam beárnyékolja a jelenem.

Köszönöm, hogy megbocsátod azokat a pillanatokat, amikor nem hittem a szeretetedben, mert nem hittem, hogy méltó vagyok rá.

Ma már kész vagyok arra, hogy tiszta szívvel, méltósággal és erővel járjam az utam, hisz tudom, hogy egy vagyok Veled és MEGÉRDEMLEM.

Tudom, hogy soha sem vallhatok kudarcot, hisz Te és én egyek vagyunk.

Köszönöm Istenem, hogy továbbra is haladsz velem az úton. Köszönöm a szüntelen szereteted és támogatásod, bármi történjék is.

Köszönöm azt a melegséget, gyengédséget, amivel rendületlenül vezetsz előre.

Legyen így és ez így is lesz.

Ámen.

Szabó Katalin Christine Periera után szabadon

Blogger: gyógyítómozdulat - Oldalak

Blogger: gyógyítómozdulat - Oldalak

Lélegzet

Istenem,

Köszönöm, hogy érezhetem, hogy csak Egy Lélegzet és Egy Test létezik. A Te Tested és a Te Lélegzeted.

Ennek az Egynek a lélegzete tölt fel jósággal, kegyelemmel és szeretettel.

Ezen lélegzet által válok a Te egyéniesült megnyilvánulásoddá a földön.

A lélegzetben kapcsolódom Veled és érzem azt az erőt, ami várja, hogy kifejezze magát rajtam keresztül, általam és bennem.

Lélegezz át Mennyei Atyám, Mennyei Anyám és Szent Lélek!

Engedd, hogy érezzelek, s ne hagydj, hogy elfeledjelek!

Csak a Te lélegzeted által növekszem, csak a Te lélegzeted által szeretek.

Ez az a lélegzet, ami lehorgonyoz engem.

Köszönöm, hogy szeretsz és lélegzetet adsz, köszönöm, hogy életed adsz.

Szabó Katalin

A szeretet ereje

Létezik egy egyetemes erő, ami keresi a megnyilvánulási útvonalat bennem.

Ennek az erőnek az eszköze az én elmém.

Hiszek ebben az erőben.

Hiszek a jóság erejében a jóért.

Megadom az elmém és átadom az életem a jóság erejének. A szeretet erejének.

Az a szándékom, hogy átjárjon a szeretet és ennek a szeretetnek az erejével szolgáljak.

Legyen ez így.

Dr Iyanla Vanzang után szabadon

„Önmagad beutazása: a mindenség beutazás” (Weöres Sándor)

Életmód és önismeret a jógával

Két világhoz tartozunk, belső világunkhoz és a külső világhoz. Születésünktől fogva arra tanítanak bennünket, hogy a külső világban hogyan boldoguljunk. Tudományok tanulmányozásával próbáljuk megérteni a világot. Megszerzünk egy diplomát majd egy másikat, megtanulunk nyelveket, anyagi javakhoz is hozzájutunk, családot alapítunk, és mégsem vagyunk boldogok. Miért? Mert nem tanultuk meg a belső világunk vizsgálatát. Még nem fedeztük fel a befelé fordulásban rejlő mérhetetlen erőt. A jóga erre tanít meg.

A jóga nem vallás, hanem tapasztalati tudomány. Csak azt hidd el, amit megtapasztalsz, amit a testedben érzel, csak arra a hangra hallgass, amely belülről szól hozzád! Az intellektuális tudás mit sem ér, ha nem párosul tapasztalati tudással, az utóbbi hiányában csak ismeretről beszélünk és nem tudásról. Az igazi tudás és kincs önmagunk megismerésében rejlik. Ám ez nem azt jelenti, hogy el kell vonulnunk a világtól, és passzív szemlélővé válnunk. Azzal, hogy megtanítjuk elménket és az idegrendszerünket befelé fordulni, fogékonyabbá válunk a testünkben és a lelkünkben zajló finom változásokra, jelzésekre. Pontosabban tudjuk, hogy milyen táplálékra, mennyi pihenésre van szüksége a testünknek. Egyre inkább elhagyjuk azokat a cselekedeteinket, szokásainkat, társaságainkat, amelyek nem táplálják a lelkünket. Érzékszerveink kiélesednek, koncentrációnk javul és mindennek következtében a külvilágra való rálátásunk élesedik, fejlődik. Lehet, hogy megszületik benned a kérdés: hogyan eredményezheti mindezt az, hogy az ember mozdulatlanul ül vagy tekergeti a testét ide-oda?

A testünk születésünktől fogva tele van feszültséggel, emlékekkel, fájdalmakkal. Ezek közül a legtöbb nem tudatos. Amikor elkezdünk a testünkkel tudatosan foglalkozni, amellett, hogy az egyre egészségesebb és szebb lesz, összekapcsolódunk az elménkkel, annak különböző rétegeivel is. A gyakorlás során folyamatosan figyeljük a légzésünket, ami nélkül csak percekig tudnák életben maradni, de mivel az autonóm idegrendszer működteti a légzést, anélkül, hogy tudatában lennénk, nemigen fordítunk rá nagy figyelmet. Pedig a légzés a híd a testünk és az elménk, két legértékesebb tulajdonunk között. A légzéssel összehangolt mozgás egy folyékony áramlásba hozza a testet és az elmét, ami csillapítja az idegeket, valamint energiával tölt fel, mert a jelenben tart! Ahogy fokozatosan felszabadítjuk magunkat fizikai, emocionális és mentális feszültségeinktől, úgy nyílik meg egyre jobban a világ számunkra. Rájövünk, hogy mi mindenre is vagyunk képesek, így már nem hagyjuk tovább aludni a bennünk szunnyadó erőket. A jóga tudatos gyakorlása segíti tehát az elmét megszabadítani a káros gondolatoktól, a negatív érzelmektől a szorongás és feszültségoldó hatásának köszönhetően, ugyanakkor az egyes szerveink működésének serkentésére és gátlására is alkalmas. A testgyakorlatok kitartásával megismerjük az akadályok legyőzése feletti örömöt s megtanulunk szembenézni a nehézségekkel.

A létezésünk, sőt minden egyes lélegzetünk ajándék! Mindnyájan a teremtés részei vagyunk. Ne vesztegessük hát az időnket, szedjük össze bátorságunkat és nézzünk szembe magunkkal, fogadjuk el napos, illetve árnyoldalainkat egyaránt! Az egyetlen módja annak, hogy kibéküljünk s megbarátkozzunk az élettel és önmagunkkal, ha elfogadjuk, illetőleg szeretjük magunkat. Amíg elítéljük önmagunkat, nincs esélyünk a fejlődésre. Amint elkezdjük elfogadni és szeretni önmagunkat, könnyebb lesz egyedül időzni. A meditáció pedig erről szól, találkozás valós önmagaddal. Mozdulatlan utazás önmagad végtelenségébe, mely a csöndből ered s oda oldódik vissza. Mely túllép az elme háborgásain, az érzelmek viharain. Ne féljünk hát a csendtől, merüljünk el benne és engedjük, hogy innen szülessenek gondolataink, mozdulataink, szavaink.

Élvezd, hogy lélegzel, vagyis létezel! Engedd lényed igaz fényét tündökölni, engedd, hogy a szíved megteljen szeretettel és együttérzéssel!

Szabó Katalin

Jógaoktató, MA-URI masszőr


A cikk megjelent 2010. december Horoszkóp Magazin