9. HÉT 
4. NIJÁMA - SZVÁDHJÁJA - az Önvaló felismeréséhez vezető folyamat

Swámi Ráma A jóga útjai című könyvből részlet

"A szvadhjájának két dimenziója van, és nem egyszerűen a nagy bölcsek vagy a szent iratok tanításainak a tanulmányozását jelenti. A bölcsek kijelentései ösztönöznek és támogatnak minket a gyakorlásunkban, de a saját gondolataink, érzelmeink és tetteink tanulmányozása a valódi tanulás. A szent iratok és a többi spirituális könyv segíti a tanulót, hiszen a megvilágosodás útját megjártsok nagyszerű bölcs és jógi a közvetlen tapasztalatát osztja meg velünk. Ez a tudás nagyon hasznos, és különösen akkor, ha akadályokkal kerülünk szembe az úton. De az iratok puszta tanulmányozása olyan információ, amely nem valódi tudás, hanem csak részleges ismeret. Intellektuálisan nagyon sok mindent tudunk, de ez mégsem oszlatja el a tudatlanságunkat. Önmagunk tanulmányozása, vagyis a külső és a belső folyamatok vizsgálata által azonban közvetlen tapasztalatokra teszünk szert, és ez eloszlatja az avidja, vagyis a tudatlanság sötétjét. A nagy bölcsek és ajógik megosztják a gyakorlati tapasztalataikat a követőkkel, és ezeknek a tapasztalatoknak az ésszerű elfogadása egy magasabb állapothoz, az intuíció forrásához vezet. Ekkor felfakad minden tudás legtisztább forrása, és megértjük az életet és az élet célját. De csak annak számára fog az Önvaló valódi ismerete feltárulni, aki megtanulta alaposan tanulmányozni a saját belső állapotait."


Részlet Swámi Véda 2009-es, budapesti Jóga szútra szemináriumából:

Utána jön a ... a svādhyāya.  A svādhyāyának két jelentése van. Az egyik jelentése azon szövegek tanulmányozása, amelyek a spirituális megszabaduláshoz vezetnek. Ezeket szanszkritul összefoglalóan mokşa śāstrának hívjuk. Akarjátok együtt mondani ezt a szót? Mokşa śāstra

A mokşa rész a spirituális megszabadulást jelenti. A szabadságot! Nem a beszéd és az átkozódási szabadságot. Nem a gyűlölet szabadságot. Nem azt a szabadságot, hogy vagy ezt a házat veszem meg, vagy a másikat.  Nem annak a szabadságát, hogy vagy ezt a bort, vagy azt a bort iszom. A szabadság szó alatt nem ezt értjük. A szabadság szó alatt a lélek, vagy szellem szabadságát értjük az anyag kötelékéből. A lélek, vagy a szellem független kinyilatkozatát az anyagtól. Ezt nevezzük szabadságnak, vagy mokşanak.

Śāstra  annyit jelent, hogy szöveg.

Tehát a svādhyāya egyik jelentése, meghatározása a mokşa śāstrák tanulmányozása.

A svādhyāya másik meghatározása nem más, mint egyszerűen a japa.

A japa egy nagyon különleges és egy nagyon mély művészet. Veszel egy mantrát, ismétled, ismétled és ismétled. Abbahagyod a szájjal való ismétlést. Az elmével ismétled. Elmélyíted a jelenlétét az elmében. Ezt a mantrát egy szállítóeszközzé teszed, amely az elméd legmélyebb, legcsendesebb gyökérpontjához szállít téged. Ez tehát a svādhyāya. Tehát, milyen fajta könyveket olvasol? Olyan könyveket olvasol, amelyek segítenek téged ebben a spirituális megszabadulásban? Amikor ki kell választanod, hogy melyik mozit nézed meg, akkor kérdezd meg magad. Vajon ez a film most a radzsaszt, a tamaszt, vagy a sattvát fogja táplálni az elmében? Ha ezen az alapon választod ki a mozifilmet, akkor jógi vagy. A regényeket, vagy mesekönyveket is ilyen alapon választod meg? Azokat a történeteket választod-e, amelyek inspirálnak, fölemelnek?

Amikor valakihez beszélsz és belül megválasztod a hangszínt, az vajon egy ilyen  citta- prasādana állapotból jön? Tehát egy kellemes elmeállapotból? Ezek mind-mind olyan belső tisztulások, amelyek a japa gyakorlásán keresztül történnek meg. Folyamatosan megtartod, fenntartod a mantrádat az elmében. Ez a svādhyāya.